San Marino a legrégebbi ma is fennálló köztársaság.

301-ben alapította egy remete kőfaragó, Szent Marinus (olaszosan Marino). 

A monda szerint Marinus 301-ben érkezett Dalmáciából, és kolostort alapított a Titán-hegyen, hogy Diocletianus római császár által üldözött keresztényeket befogadhassa. Emiatt a San Marino-iak őt tekintik a köztársaság megalapítójának.

Írásos dokumentum 885-ben említi a kolostort és a körülötte kialakult települést, amelyet alapítójáról, San Marino-nak neveztek el.

A századok során a környékbeli területek urai többször is megkísérelték elfoglalni az önálló államot, lakói azonban a legtöbb esetben meg tudták védeni.

Napoléon Bonaparte tábornok 1797-ben felajánlotta az országnak területe bővítését és a „barátságát”, azonban az ország lakossága ezt visszautasította, ezzel is törekedve a függetlenség fenntartására.
San Marino függetlenségét az 1815-ös bécsi kongresszus is megerősítette.

Időközben átalakult az állam politikai rendszere, a Népgyűlés helyett megalakult a Nagy Tanács, amely 60 tagból áll ma is. Az államnak két államfője (régenskapitány, Capitano Reggente) van, őket félévenként (április 1. és október 1.) választja meg a nagytanács.

Az első világháborúban:
Olaszország 1915. május 23-án üzent hadat Ausztria-Magyarországnak, Habár propaganda cikkek jelentek meg a The New York Timesban azt állítva hogy 1915. június 4-én San Marino háborút hirdetett Ausztria-Magyarországnak, valójában a köztársaság soha nem lépett be a háborúba.

A második világháborúban:
1940 szeptemberében a sajtóhíradások azt állították, hogy San Marino-nak háborút kellett bejelentenie Nagy-Britanniával szemben, Olaszország támogatására; ezt azonban később a kormány tagadta.

Itt működött a világ egyik legelső demokratikusan választott kommunista kormánya, 1945-től 1957-ig. San Marino volt a világ legkisebb köztársasága 301-től 1968-ig, amikor is Nauru függetlenné vált.

1988-ban az Európa Tanács tagja lett, az Egyesült Nemzetek Szervezetébe 1992-ben lépett be.
Nem tagja az Európai Uniónak.

A Vatikánhoz hasonlóan egy enklávé, vagyis az egész állam egy másik ország területén belül van: teljes mértékben körülöleli Olaszország. 61 km²-es területével Európa 3. legkisebb állama - a Vatikánnál 139-szer, Monacónál 31-szer nagyobb. Budapest legnagyobb kerületének, a XVII. kerületnek a területét pedig mindössze 6 km²-el haladja meg.